ITMA Hungary

Informatikai képzések vezetőknek

A blockchain-ről érthetően

2017. május 25. 21:13 - ITMA Hungary

Miért fontos a Bitcoin mögötti technológia?

Sokaknak a WannaCry zsarolóvírus kapcsán tűnt fel, hogy létezik egy virtuális pénznem, amiben a zsarolóvírus által követelt váltságdíjat kellett fizetni. A Bitcoin mögött azonban egy új, innovatív technológia is van, amelyet akár jóra is lehet használni.

Ezt a technológiát hívják blockchain-nek.

De mi az a blockchain?

A blockchain egy algoritmus és a hozzá tartozó elosztott adatstruktúra, amivel egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak kezelni, bárminemű központosított adminisztráció nélkül.

A blockchain az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technologies, DLTs) egyik implementációja. A DLT-k a Bitcoin inspirációjaként jöttek létre, a Bitcoin által felfedezett technológia általánosításával.

bcinfo.jpg

A blockchain kifejlesztésénél a fő motiváció az volt, hogy létrejöjjön egy központi (állami) ellenőrzés nélküli fizetési rendszer. Ez az innováció számos információtechnológiai újítást hozott, és sok új felhasználási területe is lehet.

Hogyan működik?

A legnagyobb probléma az elektronikus (virtuális) pénzzel az, hogy az csak egy adat, és így nagyon könnyű ugyanazt a pénzt többször is elkölteni. Ennek ellenőrzésére központosított, lassú és bonyolult eljárások léteznek.

A blockchain innovációja az, hogy központi rendszer nélkül megoldja a kettős költés problémáját.

A kettős költést a blockchain úgy akadályozza meg, hogy:

  1. minden fizetési tranzakciót egy elosztott hálózattal, amely önkéntes részvétellel működő pontokból áll, monitoroz, ellenőriz és igazol.
  2. Az igazoláshoz használt algoritmus biztosítja, hogy minden fizetési tranakció egyedi legyen. A validáláshoz elég, hogy a hálózat pontjainak több mint a fele megegyezik abban, hogy az elmúlt tranzakciók mindegyike egyedi volt, azaz nem költötték el ugyanazt a pénzt kétszer.
  3. Ekkor ezeket a validált tranzakciókat kriptográfiai eljárással egy adatblokkba írják, amit hozzákapcsolnak a korábbi adatblokkokhoz. Így létrejön a közösen elfogadott és igazolt fizetési idősor, a blockchain.

A tranzakciós adatok és egyenlegek konzisztenciáját a több ezer pontból álló hálózat biztosítja, és ez kellő robosztusságot nyújt még a nagyszámú rosszfiúk ellen is. Amennyiben a hálózati pontok 51%-a megőrzi önállóságát, az adatok integritása nincs veszélyben.

Szintén a blockchain innovatív megoldásai közé tartozik, hogy

a hálózat pontjainak a részvételért cserébe véletlenszerűen egy fix összeget sorsol ki Bitcoin-ban egy résztvevő számára mindig, amikor egy új adatblokk létrejön.

Ezt a folyamatot hívják "bányászatnak" az internetes szlengben, és ez a módja annak, hogy Bitcoin-ra lehessen szert tenni valódi pénz nélkül. Természetesen található olyan megoldás is, hogy valódi pénzért lehet Bitcoin-t venni, és ehhez a Bitcoin-nak a különbözű devizákban, így magyar forintban mért árfolyama is létrejött (http://preev.com/btc/huf).

A poszt írásakor egy Bitcoin 682 682.000 forintot ért, bányászattal 12.5 Bitcoin-t (BTC), azaz akár 8.5 millió forintnyi Bitcoin-t lehet keresni, szerencsés esetben.

Mire lehet ezt a technológiát használni?

A blockchain lehetséges alkalmazási területei manapság az informatika egyik leggyakrabban vizsgált, népszerű kérdése. Sok ötlet van, sokan kisérleteznek megoldásokkal és fejlesztenek alkalmazást. de a kérdés még nyitott marad egy ideig.

Nézzünk néhány javasolt alkalmazási területet.

Banki rendszerek

A blockchain technológia kiválthatja a központosított, drága és bonyolult banki alkalmazásokat. Lehetővé válhat, hogy köztes szereplő, központi bank, bankkártya-szolgáltató nélkül két szereplő egymásnak pénzzel fizessen, egy elosztott nyilvántartási és elszámolási rendszerben.

Virtuális pénznemek

Ahogy a Bitcoin létrejött, létrejönnek a blockchain technológiájára alapulva új virtuális pénznemek is. Bitcoin az első, legismertebb, de nem az egyedüli virtuális pénz.

Ingóság nyilvántartás és árucsere

Vagyontárgyak, ingóságok, amellyekkel kapcsolatban fontos azok tulajdonjoga, gyártásának és használatának története, helyének és tulajdonosainak változásai, nyilvántarthatók egy blockchain alapú technológiában. Például így a vevő biztos lehet majd benne, hogy valóban környezetbarát módon és helyen állították elő a kozmetikumát, vagy hogy nincs az élelmiszerben génmódosított összetevő. Továbbgondolva eljuthatunk egy újfajta árutőzsdéhez is...

Kereskedelmi szerződések és logisztika

Vegyük például azt az esetet, hogy internetes rendeléskor blockchain technológiával rögzítik a szállítási határidőt. Kiszállításkor hasonló módon megtörténik az átadás elkönyvelése, és az elszámolás a késedelmi kötbérrel. Szintén jól használható a technológia az áruk mozgásának nyomonkövetésére is.

Jogok, licencek tulajdonosai

Személyes adatok, licencek, jogok tulajdoni állapotának nyilvántartása, és jogos tulajdonváltások igazolása szintén történhet blockchain alapú megoldásokkal. A tulajdonos ellenőrizheti, hogy aki hozzáfér mondjuk egy filmhez, annak van-e joga ezt megtenni.

 

A fenti néhány példán és ötleten látszik, hogy a blockchain alapú technológiának számos alkalmazási területe képzelhető el, és nem csak a zsarolóvírusok által követelt váltságdíj megfizetésére használható.

Érdemes rajta tartani az informatikával foglalkozó vezetőknek a szemüket a fejlődésen, biztos nem vagyunk a folyamat végén.

További információk

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://itma.blog.hu/api/trackback/id/tr4312540807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egyKibic 2017.11.17. 11:23:58

Kedves Szerző!

„De mi az a blockchain?” Helytelen értelmezés és leírat.
Helyesebben: kriptográfiailag lezárt (lepecsételt) forgalmi adatokat tartalmazó csomag(blokk)-ok, felfűzöttsége(sora), melyben a sorrend rögzített (a szemek nem cserélhetőek fel). Ez adatfolyam és nem algoritmus.
Részleteiben:
-„…elosztott adatstruktúra” A struktúra nem elosztott. Az adatok sem elosztottak. Az adatstruktúra meg pláne nem elosztott. Van a publikus lánc és ennek másolatai (rész(peer) illetve egész(seed)), ahol a frissen kovácsolódó (bányászódó) láncszemek eltérőek. A publikus nyilvántartás másolta kifejezés jobban jellemezi a működést, továbbá nem elosztott, hanem elkért nyilvántartás lásd P2P, peer, seed fogalmakat. P2P:rész a részhez, rész a résznek, rész a résztől.
-„…központosított adminisztráció” Nincs központi adminisztráció, nem egy adott helyen történik ez.
Minek ide ez a közbevetés? Ezen közbevetés tartalma a Bitcoinra vonatkozik és nem a blockchainra! Egyenlő félrevezetés, félremagyarázás.

„A blockchain az elosztott főkönyvi technológia” Végre egy értelmes jellemzés, de ez a jellemzős még mindig nem árulja el, hogy mis is az a BlockChain!

Mit keres a magyarázatban, a magyarázat közt a DTL? nem ide illik. Amíg magyarázom a BlockChain-t addig egy (helyes és működő) megoldás. Ha majd más épít rá akkor lesz technológia, addig nem az. Ez a kitérő a végére kell.

„A blockchain kifejlesztésénél a fő motiváció az volt” A leírt motíváció a Bitcoin kifejlesztésére volt igaz és nem a blockchain-re. A blockchain egy megoldás a nyilvánosan kezelt adatok utólagos megpiszkálhatatlanságára. Ez a nyilvánosan kezelt adat csak a hozzátoldással piszkálható. Ez egy olyan napló, amiben a múlt megváltoztathatatlanságát egy alkalmas ellenőrzőösszeg képzés és ezen ellenőrzőösszeg beépítése a következő csomag(blokk) képzésébe módszer (, fogás, algoritmus ) = láncolás biztosítja.

„Hogyan működik?”
„A legnagyobb probléma az elektronikus (virtuális) pénzzel az, hogy az csak egy adat, és így nagyon könnyű ugyanazt a pénzt többször is elkölteni. Ennek ellenőrzése központosított, lassú és bonyolult eljárások léteznek.” Ez hazugság, ez hülyeség.
A legnagyobb probléma az elektronikus (virtuális) pénzzel az, hogy az csak virtuális! A bankszámláinkon is „csak adatok” vannak és mégis tudjuk használni. A valódi pénz azért valódi, mert van tárgyiasult formája, a virtuálisnak meg nincs. De nem is kell, ha nem akarok ilyen típusú használatot lásd:zsiró és tőzsdei forgalom. De ez megint a pénzről szól és nem a blockchain-ről! Már megint félrevezetés van a szerző eltér a tárgytól, keveri a szezont a fazonnal.
Mivel a virtuális pénz „csak egy adat, és így nagyon könnyű” és gyorsan kezelhető. Ez nem jelenti azt, hogy „pénzt többször is elkölt”hető. Ezt a problémát a (Bitcoin) programnak kell helyesen kezelnie, nem a blockchain-nek.
„Ennek ellenőrzése központosított, lassú és bonyolult eljárások léteznek.” Nem központosított! Ezt a seed ellenőrzi, mert számára rendelkezésére áll az egész múlt és így van miben megkeresni a legutolsó használatot (ami lehet hogy 5 éve volt). Nem biztos, hogy lassú! A miliSecundum a számítástechnikában lehet lassú de hétköznapi szituációban csak egy pillanat (szempillantás).
Honnan veszi, hogy bonyolult eljárás? A pénz többször is elköltésének kizárása 1 db feltétel az, hogy a forrásszámla (amiről utalunk) csak a fixált(lepecsételt) tartományban (a blockchain-ben) lehet s nem szerepelhet a függő még feldolgozásra, blokkba sorolásra, pecsételésre váró tételek között. Nem „a pénz többször is elköltés” vizsgálata a bonyolult, hanem a vizsgálat előkészítése, a tranzakciók megfelelő helyen és indexben tartása.

A fentiek tükrében látható, hogy hülyeség az alábbi kijelentés.
„A blockchain innovációja az, hogy központi rendszer nélkül megoldja a kettős költés problémáját”
A BitCoin innoválja a BlockChain-t!

„A kettős költést a blockchain úgy akadályozza meg, hogy:
1. minden fizetési tranzakciót egy elosztott hálózattal, amely önkéntes részvétellel működő pontokból áll, monitoroz, ellenőriz és igazol.” Mivel ? Mi az hogy igazol ? Tudatlanságból képződő általánosítás.
Nem elosztott és nem hálózat. A peer egyedül, saját maga nézi meg az saját láncában. A feladatra felkérheti bármelyik seed. Seed szemszögéből, felkérem a hálózat hozzám közeli elemét erre a vizsgálatra. A problémám megoldásában nem vesz részt az egész hálózat, csak egy adott (nem biztos, hogy szabadon választott) eleme. Nincs trekker aki képviselné a hálózatot.

2. „…hálózat pontjainak több mint a fele megegyezik abban, hogy” Nincs megegyező algoritmus implementálva. Szabályok vannak, szabályoknak való megfelelés és az elsőbbeknek van szerencséjük, joguk (a megmaradásra) orientáció van. A ki_volt_előrébb megállapítása a sok hálózati elem késleltetése miatt egy sajátos probléma, melynek kezelése a lánc elágazásaiban érhető tetten.

3. …végre valami definíció… persze sánta.

folyt. köv.

egyKibic 2017.11.17. 11:24:39

észrevétel folytatása:
„Szintén a blockchain innovatív megoldásai közé tartozik, hogy
a hálózat pontjainak a részvételért cserébe véletlenszerűen egy fix összeget sorsol ki Bitcoin-ban egy résztvevő számára mindig, amikor egy új adatblokk létrejön.” Hülyeség.

A Bitcoin innoválja a jutalom mikéntjét. A blockchain csak őrzi, hogy a 50BTC jutalom kinek jár.
A Bitcoin definiálja ezt összeget, azaz a 4 évenkénti jutalom felezését és nem a blockchain.
Nincs sorsolás! A lánc következő elemét (blokkját) készítő peer(bányász) első dolga az, hogy jóváírja magának a jutalmat (utána a jutalékos mozgásokat, majd az ingyenélőkét). A Bitcoin írja elő azt, hogy a blokk első rekordjának ezt KELL tartalmaznia. Azaz nem véletlenszerűen kerül kiosztásra a jutalom, hanem nagyon is célzottan! Ezért a jutalomért, ezekért a jutalmakért folyik a bányászás. Minden helyesen kibányászott blokk a lánc végére illeszthető, de csak az elsőket kezeli a program. Aki későn állítja elő a saját toldalékát már nem rakhatja a végére késlekedése alatt már megváltozott a lánc vége. Elölről kell kezdenie a következő folytató blokk elkészítését, hisz a függő tételek közül ki kell purgálni a másvalaki által már lefixált tételeket.
Tehát a teljes láncból kiolvasható az, hogy mikor ki bányászott eredményesen, hiszen az Ő jutalomkierőszakolását fogadta el a hálózat. Persze hogy szétmásolja a hálózat, hiszen Ő készült el a következő helyes láncszemmel. Még egyszer; egyedi peer(ek) diktátuma a chain!
Az hogy az ismert azonosító ellenére mégsem ismert, hogy ki a bányász; az egy másik probléma. A köztudott ismeretlenség alkalmazása tette népszerűvé a BitCoint.

„Mire lehet ezt a technológiát használni?” Mivel adatsor, ezért nyilvántartásra. Virtuális tárgyak nyilvántartására, valamint mozgások nyilvántartására. Valós vagy virtuális tárgyakkal megvalósított cselekmények nyilvántartására. Tehát azt nem képes igazolni, hogy „valóban környezetbarát módon és helyen állították elő”, de azt igen, hogy volt egy szervezet, aki igazolni tudja ezt az elvárást. … és ez igen nagy különbség.

ITMA_Hungary van még mit tanulni.
íme egy kis olvasnivaló: docplayer.hu/13472467-A-bitcoin-fejlesztoknek-cimu-kony-meltatasa.html

egyKibic

Veelaz 2018.01.03. 09:52:32

@egyKibic: Kedves egyKibic!

Engem érdekelne valahol egy igazán értelmes magyar leírás a bitcoinról és blockchainről. Tudnál linkelni egyet ahol korrektül és érthetően megtalálhatók ezek a fogalmak? Köszönöm szépen!

Minden6o Gaben 2018.03.18. 12:33:23

@egyKibic: Köszönöm! Ezer meg egy köszönet! A cikk olvasása közben nagyon sántított az egész nem vagyok benne a témában de informatikusként fájt olvasni a cikket!

Kedves Cikk írója, ne! Könyörgöm ne! Köszönöm