Számos internetes posztot olvasunk, konferenciaelőadást hallgatunk, és hitvitát láttunk arról, hogy melyik a jobb nyelv vagy jobb adatbázis. Úgyszintén gyakori téma szakmai fórumokon, hogy miért migrált egy team vagy szervezet egy programozási nyelvről vagy adatbázisról egy jobbra.
Valóban, melyik? És hogyan dőlnek el ezek a kérdések? Végül is fontos, sok költséggel járó döntésről van szó.
Nem kell hozzá üveggömb, hogy megtudjuk, melyek lesznek a népszerű programozási nyelvek vagy adatbázisok.
Szerencsére annyi migrációról szóló cikk van, hogy statisztikai módszerrel már fel lehet őket dolgozni. Egy pénzügyi start-up technológiai vezetője egy remek cikkben megtette mindezt. Begyűjtött rengeteg ilyen cikket, és összerendezte az adatokat arról, hogy melyik nyelvről hányan váltanak át melyikre.
Egy nyelv jövőbeni népszerűsége nem függ attól, hogy most mi a népszerű!
Nem kell azt tudnunk, hogy most mit használnak a legtöbben, sokkal döntőbb a változások iránya. Érthető, hiszen ha mindenki menekül egy nyelvről, akkor az a jövőben nem lesz népszerű akkor sem, ha most mindenki használja.
Sokkal fontosabb a migrációk iránya.
Azt vizsgálva megállapítható a nyelvek jövőbeli népszerűsége. Lássuk:
A jövőben népszerű programozási nyelvek között van meglepően új nyelv (Go), de szintén meglepően népszerű a C a maga 45 (!) évével, és a C++ is, amelyek azért nem mai gyerekek.
A Perl a kihalás felé tart, de meglepően gyakori marad a Python és a PHP.
A jövőben népszerű programnyelvek toplistája:
- 16% Go
- 14% C
- 13% Java
- 11% C++
- 9% Python
Vagy például a magas jövőbeni népszerűségű Javascript keretrendszerek:
Itt a React az egyértelmű nyertes, de az Angular is jól tartja magát annak ellenére, hogy a híre alapján nem ezt várnánk.
Számos tanulsága van ennek az elemzésnek.
Kiváló segítséget jelent ahhoz, hogy melyik programozási nyelvet és keretrendszert érdemes megtanulni, mert a jövőben keresett lesz.
Tanulság az is, hogy milyen egyszerű és ötletes módon lehet egy fontos kérdésben adatokat szerezni, és rájuk támaszkodva megalapozott döntéseket hozni.
Végül is ez lenne az Information Technology, nem igaz?
Érdemes elolvasni az eredeti cikket is a felhasznált módszertan és annak korlátainak megértéséhez. Nyilván ez sem egy csodaszer, de a hitvitánál vagy az üveggömbnél azért jóval több támpontot ad egy fontos kérdés eldöntéséhez.
